2013. november 11., hétfő

Egy újabb nap, újabb bonyodalmakkal...

Még egyszer bocsánatot kérek a nagy kihagyás miatt :'( Itt az új rész, ami ha jól néztem hosszabb lett mint az előzőek :D :D :D Jó olvasást ^^

Beep-beep-beep. Oké ezt a nyamvadt ébresztőórát egyszer még be fogom hajítani egy úthenger alá. Mindig a legszebb álmomból rángat ki, most például Castiellel álmodtam. Igaz, hogy csak gitározgatott, de akkor is olyan jó volt. De mindegy, ez csak egy álom, nekem meg vissza kell térnem a valóságba, hiszen ma iskola. Sajnos… Gyorsan fogat mostam, kihúztam a szememet fekete szemceruzával, aztán kifésültem azt a nagy gubancot a fejem tetején, amit normál állapotában hajnak hívnak.No, már csak a ruháim vannak hátra. Szerencsére ezen sosem szoktam sokat szenvedni,úgy ahogy most sem:magamra kaptam egy fekete, farmer rövidnadrágot, egy fehér pólót, fekete farmer dzsekit, fekete bakancsot és egy fekete, szegecses kesztyűt. Lementem a konyhába, csináltam magamnak reggelire vajas kenyeret, majd leültem az asztalhoz és elkezdtem lassan enni. Evés közben átgondoltam az érzéseimet. Tegnap délután boldog voltam, önfeledt, a szívem gyorsabban vert és ott ahol Castiel hozzám ért kicsit bizsergett, persze jó értelemben. Ez ugyan még nem szerelem, hiszen csak egy napja ismerem, de vonzalom, erős vonzalom.Jobban kell vigyáznom, hiszen még a végén komolyan beleszeretek és megfogadtam, hogy ezt nem teszem. Amikor végeztem beleraktam az üres tányért a mosogatóba, felkaptam a táskámat és a fülhallgatómat és kinyitottam a bejárati ajtót. Kis híján szívrohamot kaptam, mert Castiel állt velem szemben.
-Jézus, Mária, Szent József… Castiel.-mondtam és a szívemhez kaptam.-Mi a francot keresel te itt?
-Gondoltam mehetnénk együtt a suliba.-vont vállat a vörös.-Viszont ha te inkább imádkoznál még egy kicsit, akkor mehetek egyedül is.
-Haha… Marha vicces vagy.
Gyorsan bezártam az ajtót és határozottan megindultam előre, magam mögött hagyva Castielt.Ő viszont nem zavartatta magát, gyorsan beért engem és csendben mentünk egymás mellett. Újra.
-Mit akartál hallgatni?-kérdezte Cas amikor meglátta a fülhallgatót, amit még mindig a kezemben szorongattam.
-Marilyn Mansot és Wingked Skullt.-feleltem és ránéztem. Elismerő pillantással jutalmazott.
-Amúgy miért akartál elkísérni?-kérdeztem kis csönd után.
-Miért, nem akarhatok veled menni?
-De, csak a tegnapi fagyizás, és a mai suliba kísérés…
-Ne legyek kedves?!
-Nem ezt mondtam. Csak csodálkoztam ennyi.
-Ok.
Castielnek elég szegényes a szókincse. Ha nagy ritkán mond valamit, akkor vagy egyszavas választ ad, vagy valakit sérteget. De ezt is bírom benne. Továbbra is Castielen gondolkoztam, és észre sem vettem, hogy elértünk egy úttesthez, így majdnem kisétáltam az egyik autó elé. Castiel rántott vissza gyorsan, a kocsi meg dudálva elhajtott.
-Rose. Figyelj már oda egy kicsit.-kiabálta dühösen, de a szemében valami furcsa volt. Talán… aggódás?
-Sajnálom.-suttogtam kicsit megszeppenve.
-Mindegy.-mondta Cas újra felvéve a nemtörődöm álarcot, majd megindult előre, és engem is húzott maga után a csuklómnál fogva. Mindig ezt csinálta, ha kicsit több érzelmet mutatott ki, mint egy fatuskó. Egyből úgy tett, mint akit semmi sem érdekel. De a szemei… a szép sötétszürke szemei mindig elárulták a valódi érzéseit.
-Na itt most el kell válnunk.-mondta amikor beértünk a suli kapuján.
-Te nem jössz órára?-kérdeztem.
-Most nincs kedvem.
-De akkor miért jöttél el ve…
-Én a helyedben sietnék, mert már becsöngettek.
Igaza volt, már nyolc óra öt perc volt. El sem köszöntem, csak rohantam a terembe. A tanár, és az osztály is furcsán nézett rám, amikor lihegve berontottam.
-Megtudhatnám, hogy hol járt kisasszony?-kérdezte a francia tanár.
-A vidámparkban tanárnő. Hát nem teljesen egyértelmű?-mondtam teljesen ártatlanul.
-Ne merjen velem így beszélni kisasszony, különben az igazgatóiban találja magát.
-Brühühü.-mondtam, az alsó ajkamat lebiggyesztve, majd lecsaptam magamat a helyemre. A tanárnő még egy-két szúrós pillantást vetett rám, majd folytatta az órát. A nap hátralevő részében nem történt semmi izgalmas. Amikor hazaértem kaptam egy SMS-t egy ismeretlen számról:

„Holnap reggel 7:30.
Cas”


Ezek szerint a vöröske holnap is el akar kísérni a suliba.Ennek kicsit jobban örültem, mint kellene. Inkább beraktam egy kis zenét és megcsináltam a házit, hogy legalább abban a pár órában, ami a napból maradt ne gondoljak Castielre.

Remélem tetszett ^^

2 megjegyzés:

  1. Húúú, tök jó lett, mihamarabb kövit! :-)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöööööm <3 elvben holnap leveszik a sínt az ujjamról (bár nem tudni lehet h nem :/), és ha igen akk azonnal neki is állok írni ^^

    VálaszTörlés